VÁSZOLY közel 250 lelket számláló település a Balaton északi partján, a tótól 5 km-re, a Pécselyi-medence peremén. Egész bel- és külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Környezete különleges természeti és tájképi adottságokban gazdag, egyes területei kiemelt védettséget élveznek. A falut egy 1082-ben keletkezett oklevél említi először Wazol néven, a veszprémi káptalan birtokaként. Nevét valószínűleg Vazultól (Vászolytól), a tragikus sorsú Árpád-házi hercegtől kapta, aki egykor családjával a környéken élt.

A falu északi részén bővizű forrás fakad, mely évszázadokon át vonzó volt a letelepedni kívánó ember számára. Római kori síremlékek töredékeit, lakóházak maradványait őrzi a helytörténeti gyűjtemény. A Pusztaszentegyházi-dűlőben a hajdani Szent-Kereszt egyház romjait emlékkereszt jelöli. A templomot, melynek kegyura a bakonybéli apátság volt, 1230-ban említik először az írott források. A virágzó települést tatár, majd török dúlás tette tönkre.  Később újra benépesült, az 1800-as években csaknem 700 lelket számlált. Mint "szerepkör nélküli" település, lakóinak száma 1950 és 1990 között 180 főre zsugorodott. Az önkormányzat felismerte azt, hogy a település múltja, csodálatos környezete milyen nagy érték. 1993-ban "Vászoly Fennmaradásáért" néven közalapítványt hozott létre kulturális örökségének és természeti értékeinek megóvására. Az elmúlt években fiatal családok választották Vászolyt otthonukul. Az új falurészen szép, tájba illő házak épültek, a sok gyermek biztos jövőt ígér a nagymúltú falunak. A nyári időszakban a Balaton közelsége, a táj szépsége és a nyári kulturális programok miatt egyre többen fedezik fel ezt a helyet. A helyi közösség együttesen fáradozik a település szépítésén. Klubok, ünnepi rendezvények, közös ünnepek, mulatságok mind erősítik az összetartozást.